Korunk betegsége a virágpor, azaz pollenallergia. Februárban még a szegény betegnek is nyugalma van, éppen ezért most van itt az ideje, hogy felkészüljünk: hogyan előzhetjük meg a végtelen viszketést. Érdemes előretekinteni az egész évre, megismerkedni azokkal a növényekkel, amelyek ültetését kerüljük, illetve, hogy rádöbbenjünk: ezt ki kell vágni a kertünkből!
Csak azokat a növényeket vesszük számon, amelyek a kertünkben fordulhatnak elő, a főbűnösről, a parlagfűről, és egyéb gyomtestvéreiről nem ejtünk szót, hiszen az természetes, hogy a jó kertésznek nincs gyom az udvarán! Sajnos, ha betartunk mindent, az sem jelenti, hogy ezen túl nem kell küzdeni a betegséggel, hiszen a levegőben terjedő pollen nemcsak a kertünkből származhatnak, hanem kilométerekről is. Mégis érdemes megfogadni a tanácsokat, hogy legalább bőrünket, szemünket közvetlenül ne tegyük ki az allergia veszélyforrásainak. A szélporozta növények pollenjei általában a legveszélyesebbek, rengeteg virágport termelnek, és ezek több száz kilométert is utazhatnak. A pollennaptárakból ismerjük őket, mégis jól jöhet az ismétlés: fák közül az éger, a dió, a nyár, a fűzfélék, a nyír, a szil, az ostorfa, a bodza, az olajfa, és a kőris, az örökzöldek közül pedig a „Pinus” félék, a tuja és a kínai boróka. Az allergén cserjékhez tartozik a mogyoró és az aranyvessző, fagyalsövényre pedig ügyeljünk, hogy ne virágozzon!
A pollenallergiásoknak a kötelezően betartandó szabályok!:
- A kétlaki növények esetében mindig a nőivarút válasszuk, így elkerüljük a virágpor okozta tüneteket.
- Lehetőleg nemesített kertészeti változatot vásároljunk, mint az alapfajt, mivel a vadon termő növények pollentartalma jóval magasabb.
- Részesítsük előnyben a virágtalan, színes lombjával díszítő dísznövényeket, ezek legalább olyan mutatós díszei lehetnek kertünknek.
- Válasszunk rovarporozta növényeket, ezeknél a fajoknál ugyanis „biztosabb” a megporzás, ezért kevesebb a pollentartalmuk.
- Ültessünk kertünkbe olyan sűrű lombozatú növényeket, melyek jó pormegkötő képességűek.
- Az újonnan nemesített fajták között sok „pollenmentes” fajtát is találunk, ők vagy nem, vagy nagyon kis mértékben termelnek csak virágport (ilyenek általában a duplavirágú fajták is).
- Kevésbé veszélyesek az egynyári, évelő virágaink, bár köztük is akad olyan képviselő, akitől jobb, ha óvakodunk: páfrányfélék spóráira ügyelni kell, a fészkesek közül válasszunk pollenmentes változatot, (pl. napraforgó, őszirózsa, körömvirág), allergén lehet még a ricinus, és ruta (bőrirritációt okoz) is.
- Ha bármilyen növényre gyanakszunk, virágait szedjük le, még azelőtt, hogy szétszórná virágporát.
- Az allergiások kerüljék a fűnyírást, ha ez nem lehetséges, akkor mindenképpen maszkban, vagy valamilyen védőfelszerelésben tegyék.
- A nyírást nem szabad elhanyagolni, ne legyen ideje a pázsitfűféléknek a kalászukat kihozni!
- Bugájukkal díszítő füveket ne telepítsenek a kertjükbe a pollenérzékenyek.
Ha már a kertünkben mindnet megtettünk, akkor mi tehetünk még?
- Célszerű a délutáni időszakban (kb. 12 óráig a legmagasabb a pollenkoncentráció) munkálkodni a kertben, mert a meleg levegő magasra viszi a pollent és a gombaspórákat.
- Kertészkedésre válasszuk a nem túl kecsegtető, eső utáni időszakot, ilyenkor minimális a kockázat.
- Tavasszal van a „pollencsúcs”, ekkor lehetőség szerint kerüljük a veszélyzónákat.
- A kertben használt ruhával, cipővel az érzékenyek ne menjenek be a lakásba.
- A kritikus időszakban szükséges a lakás szellőztetésének minimalizálása, különösen a dél körüli órákban. Megfelelő idő a szellőztetésre a késő éjszaka, vagy a kora hajnal.
- Gyakrabban kell hajat mosni, hogy a hajba ragadt pollenszemeket eltávolítsuk.
Ha végképp elegünk lett a végtelen viszketésből, akkor látogassunk el a tengerpartra, igazi felfrissülés lesz!