Kertem, kertem, előkertem...

Házunk előkertjét, tulajdonképpen házunk előszobájának is nevezhetnénk. A járókelők akaratlanul is be-bekacsintanak a kerítés mögé, és az első benyomás fontossága miatt tegyük széppé és megkapóvá előkertünket. A szó szoros értelmében hasznos funkciója nincsen, hiszen itt sem pihenésre, sportolásra, sem szórakozásra nincs lehetőségünk, a kíváncsi szemek elől mindenki inkább a hátsó kertbe húzódik. Egy pár jó ötlettel azonban kielégítetjük a kíváncsi tekinteteket, hiszen az előkert elsődleges funkciója a díszítés.

Könnyű dolga van azoknak, akik olyan településen élnek, ahol meghatározott az előkert kialakításának képe. Itt ugyan nem engedhetjük szabadon a fantáziánkat, de mindezért kárpótol minket az utca egységes látképe. Hazánkban sajnos még mindig él az a szomorú hagyomány, hogy haszontalan funkciója miatt nem törődnek eleget az előkert kialakításával. A legtöbb helyen az ablakokba benőtt tuják, és fenyők képe fogadja az arra járót.

Tervezését meghatározza az épületek holléte, pl. a ház, a garázs elhelyezkedése, a tájolás, és természetesen az, hogy mennyi hellyel gazdálkodhatunk. Hazánkban a legelterjedtebb, hogy a ház és a kerítés közti távolság igen szűk, ebben az esetben inkább az alacsonyabb növekedésű növényeket válasszuk, így elegendő fény marad az ablakok bevilágítására is. Válasszunk a talaj takarására olyan növényeket, kúszókat, terülőket (Juniperus horizontalis ‘Prince of Wales’, Juniperus media Old Gold) amelyek teljes fedést biztosítanak, így elkerüljük a fű telepítését, és a szűk helyen való fűnyírást. Abban az esetben, ha a távolság szélesebb, akkor a kialakítást kétféleképpen oldhatjuk meg. A külső szemlélődő számára zártabb teret alakíthatunk ki, ha a kert a ház felé „tekint”. Ez azt jelenti, hogy a kerítés közelébe telepítsünk magasabb, zártabb rendszerű növényeket, ha lehetőségünk van rá, akár kialakíthatunk „élő kerítést” is, azaz sövényt. Ha forgalmas helyen lakunk, akkor mindenképpen ezt a kialakítást válasszuk, így megszűrhető az utcai zaj, és por egy része. Ebben az esetben a kert látványa a házból nyújt pompás látványt, intimitás, védettség érzetét kelti. Elegendő hely esetén mindenképpen hagyjunk szabad teret a gyepfelületnek is. Szélesebb területtel gazdálkodók másik lehetősége az utca felé tekintő kert. Itt a kert szinte kiszalad a járdára, kisforgalmú helyeken alkalmazzuk inkább.

Az előkertben használt burkolat kiválasztásánál igyekezzünk összhangot teremteni a kerítés, vagy a házon futó burkolattal. A tipegőket, járdákat, minden egyéb burkolatot úgy alakítsunk ki, hogy a növények felé lejtsenek, így a csapadékvíz a növények gyökeréhez szivárog. A legfontosabb szempont, hogy mindenképpen fagyálló legyen.

Speciális eset az autóbeálló, hiszen ez is elengedhetetlen része majdnem minden előkertnek. Azonkívül, hogy célszerű, ennek is harmonizálni kell a többi egységgel, fontos, hogy megfelelő legyen a teherbírása. Az adottságoktól függően kialakíthatunk a gépkocsi tárolásra is alkalmas lugast, mellyel egy élő garázst varázsolunk, így több funkciót is betölthet egyszerre. A beálló egyhangúságát dobjuk fel a nyomtávot követő „szegélykerttel”, ide olyan növények kerüljenek, melyek az idő múlásával sem burjánzanak el (inkább törpe fajtákat válasszunk), nem szemetelnek, és bírják a kipufogógázt. Érdekes megoldás, és virágzáskor gyönyörű látványt nyújt, ha a két nyomvonal közé alacsony növekedésű virágos növényeket ültetünk (Sedum, Aubretia, Cerastium). Ha ilyen típusú az autóbeállónk, tehát két, egymással párhuzamos burkolat követi egymást, akkor a fenti növények helyett fűvel, vagy kaviccsal is érdemes fedni a középső részt. A kavics leszórása előtt takarjuk be a területet fekete kertészeti fóliával (olyat válasszunk, ami lukacsos, így átengedi a vizet), így nem tudnak kinőni a gyomok. Az ágyásokat, akár a szegélyen futnak, akár az előkert egyéb részein, mindenképpen fedjük be mulccsal, véd a kiszáradástól és nagyon szép látványt nyújt.