A település a megyeszékhelytől 20 km-re található Vésztő irányába. A település egykor ősi puszta volt. Írásos emlékek szerint nevét egy honfoglalás kori törzsfőről kapta. A királyi vármegyehálózat kialakítását követően keletkezett Békés falu, ettől kezdve Tarhos 1954-ig része Békésnek. 1241-ben a tatár pusztítás irtotta ki a vidék lakosságát, később a császári zsoldosok, a török és tatár seregek dúlták a környék falvait. 1720-ban a környéket Harruckern báró kapta meg, majd a Wenckheimek örökölték. A gróf emeltette a műemléki védelem alatt álló kastélyt, melyet 22,4 ha-os botanikai gyűjteményű park vesz körül. Megtalálhatjuk még a cselédek számára épült 22 lakásos épületet, a két magtárat, a gazdatiszti lakást, a víztornyot és a haranglábat is. A múlt század elején a település népessége folyamatosan növekedett, 1928-tól szeszgyár működött, fejlett volt a szarvasmarha-tenyésztés, később pedig meghonosították a rizstermesztést. Az 1946-47-es iskolai évtől a volt grófi kastélyban Gulyás György szervezésében Békés-tarhoson létrejött Magyarország első állami ének- és zenei általános iskolája, mely később zeneépülettel bentlakásos zenegimnáziummá és zeneművészeti szakiskolává fejlődött. Mindez Tarhos nevét országos hírűvé tette. A Zenepavilont 1952-53-ban 3,5 millió forintos beruházással építették és Kodály Zoltán adta át 1953. május 1-jén. Az 1954. augusztus 26-án kelt népművelési miniszteri rendelettel azonban megszüntették és helyébe gyógypedagógiai intézetet létesítettek.
A településen 71 db általános jelentőségű régészeti lelőhely van. Egyedülálló a Békés várdomb, mely területi jelentőségű védett lelőhely. A vadászoknak is kedvez a környék, hiszen apró- és nagyvadban gazdag, fácán, őz, nyúl, vaddisznó, dámszarvas egyaránt vadászható.
Országos jelentőségű az 1976 óta megrendezésre kerülő Békés-Tarhosi Zenei Napok, melyet hangversenyek, kurzusok és 2007-től a Körösök-völgye Folklórfesztivál kísér. Tarhoson több mesterséget is megismerhetünk, így például az András házaspárnál a kenyérsütést és fafaragást. A libaneveléssel a központtól 7,5 km-re fekvő Vizesfáson, Libás tanyán találkozhatunk, ahol a liba húsát is megkóstolhatjuk. Ugyanitt kerékpárkölcsönző is működik, így könnyebben el lehet jutni mind a tanyára, mind a tanyától nem messze lévő horgászati lehetőséget biztosító Hosszúfoki- és Gyepes csatorna összefolyásához, ahol a Betyár-fák állnak. A legenda szerint Rózsa Sándor, Pisze Matyi és Veszelka Bandi emlékére ültették őket. Itt túristaútvonal is halad Békés-Dánfoktól Tarhoson át Vésztő-Mágor irányába, mely kerékpárral szintén megtehető.
A településen kellemes színfolt a Polgármesteri Hivatallal szembeni park és játszótér, a Jézus Szíve szobor.
