Sümeg a Bakony és a Kisalföld találkozásánál, a Tapolcai-medencében fekszik. A térség a korai időszaktól már folyamatosan lakott volt, ezt bizonyítják a feltárt leletek. Megtalálható ezek között az őskori kovakőbánya, bronzkori urnák, balták valamint római katonai táborhely és lakóhely maradványai.
A város legjelentősebb nevezetessége a vár, amely a város fölé emelkedve egy mészkőszikla tetején helyezkedik el. Az első írásos emlékek 1292-ben említik. A vár legrégebbi része a fellegvár, az Öregtorony. A várat többször átépítették és bővítették, püspöki székhely funkciója miatt. Az átépítési munkák Széchényi Pál püspöksége idején zárultak le. A török uralom alatt a Dunántúl egyik központjává vált, mely soha nem került a hódítók kezébe. A os. A Rákóczi-szabadságharc idején jelentős szerepe volt a várnak, amelyet hadgyakorlat ürügyén az osztrákok 1713-ban felgyújtottak; szinte teljesen megsemmisült. A végleges pusztulás elkerülése érdekében, 1957-ben országos kezdeményezéssel indult a helyreállítás, majd 1989-ben az üzemeltetés jogának magánkézbe kerülésével fokozatosan megújulva vált (és válik) Sümeg ékkövévé. Napjainkban, a sikeres EU pályázat segítségével megvalósul az intelligens vár és a virtuális múzeum program, a vár díszkivilágítása, az audio-guide rendszer beszerzése, a látogató központ, a kávézó és multifunkcionális rendezvénytér és az új kiállítási tér kialakítása Megtörténik a vár arányos akadálymentesítése, a magyar rom várak közül az elsők között nyitja meg kapuit speciális igényű látogatók előtt is a tapintható tárlat.
A török megszállás idején Sümeg a veszprémi püspökség székhelyévé vált, amely jelentős fellendülést hozott a város életében. Padányi Bíró Márton püspök 1748-55 között megépítette a vár lábánál a barokk stílusú püspöki palotáját. Díszeit a neves olasz stukkóművésszel, Orsattival készíttette el. A város jelenleg is dolgozik az épület megmentésén, sikeresen pályázott a Norvég Alap kiírására- ezáltal még ebben az évben megújul az épület külső homlokzata, nyílászáró cserére és a kőszobrok restaurációjára is sor kerül. A püspökség nevéhez fűződik a vár lábánál található barokk váristálló épülete, amely napjaikban is eredeti funkcióját tölti be.
Széchenyi György püspök építette az általa Sümegre telepített ferencesek részére a Ferences templomot és hozzá tartozó kolostort 1652 és 1657 között. Országos hírnevet 1696-ban az első csodálatos gyógyulást követően szerzett, azóta kegyhely és zarándokhely lett. A kolostor és a várhegy közötti területen 15 stációból álló kálváriát emeltek.
Padányi Bíró Márton a korábbi Szent Katalin középkori templom helyére, a kor elvárásainak megfelelően egy impozánsabb barokk stílusú templomot épített. A freskókat a kor híres festőművészével, Franz Anton Maulbertsch-csel készítetett el. A művésztársak szerint Maulbertsch a „magyarok sixtusi kápolnáját” készítette el Sümegen.
A belváros szintén bővelkedik történelmi emlékekkel. Itt található a város legegységesebb kúriáit magában foglaló házsor, a Scotty, Barcza, Hertelendy, Nanica, Kecskeméty, Vajda és Magyar család kúriái. Az egykori Vajda-kúria a falakkal körbekerített belváros legkorábban épített kőháza. A történelmi belváros jelentős házai közé tartozik Kisfaludy Sándor szülőháza (jelenleg Városi múzeum ). A belvárosban található a városfal egyetlen épségben megmaradt őrtornya, amely a romantikus stílusú „Pozsgay-ház” utcai homlokzattal kapcsolódik össze. A Plébánia templom szomszédságában található Ramassetter Vince szülőháza, mely mögött kékfestő műhelye működött. Ezzel szemben találhatók a feltehetően 1820-as években egymás mellett épült kontyolt tetős házak közismert néven a kontyos-házak.
Szálláshelyek Sümegen | A település honlapja
Képgaléria (katttintson a tetszőleges képre, hogy a galéria elinduljon)
