Százhalombatta Budapesttől 27 km-re fekszik, közel 20 ezer lakosú fejlett kisváros. Kedvező földrajzi helyzetét felismerve az új kőkorban már embercsoportok telepedtek meg a területen. A település őstörténetének legmeghatározóbb koraként az i.e. VII. – VI. századi Halstatt-kultúra tekinthető. Ebből az időből származik a mintegy 120 halmot számláló halomsírmező, a „százhalmok” a város nevében is szerepelnek. Később a római korban is nagyon fontos szerepe volt a településnek, hiszen a dunai limes mentén, a mai Dunafüred területén helyezkedett el Matrica katonai tábor .A terület a honfoglalás korában fejedelmi birtok volt, a magyarok két helyen építettek falut: az egykori római tábor körül létesült a később két részre szakadó Báté, a mai Óváros területén pedig Százhalom.
A XIX. században csak jelentéktelen, kis mezőgazdasági település, egyetlen ipari létesítmény a téglagyár volt. A község 1903-ban, a korábban felváltva használt Százhalom és Batta helységnevek összekapcsolásával kapta mai nevét. Százhalombatta 1970. április 1-én kapott városi rangot, melyet elsősorban a két nagyüzemnek, a Dunai Kőolajipari Vállalatnak (ma: MOL Nyrt.) és a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnak (ma: Dunamenti Erőmű Zrt.) köszönhetett.
Százhalombatta arculata több ezer éves múltja ellenére iparváros jellegű, ahol a lakótelepek központi szerepet töltenek be. Célunk, hogy a betonrengetegben élők köré is szép, barátságos és mindenekelőtt zöld környezetet varázsoljunk. Az Önkormányzat a „Virágos Batta” verseny keretében idén is díjjal jutalmazza azokat a városlakókat, akik, magánkezdeményezés útján igényesen alakították ki lakókörnyezetüket.
A város szinte 100%-os infrastruktúrával rendelkezik. A kikapcsolódni vágyókat strand, 2008-ban átadott kettő fedett uszoda, a Szabadidőközpont nyitott és fedett sportpályái és művelődési központ (színház, táncház), mozi, fittnesz központok fogadják. A Matrica Múzeum tárlataival, helytörténeti állandó kiállításával és a halomsírok területén 1996-ban megnyitott Régészeti Parkjában várja az érdeklődőket. A település az utóbbi néhány évben több kulturális programot honosított meg. Ilyen a nemzetközi nyári néptánc fesztivál (Summerfest), melyen több száz táncos és zenész tart folklórtalálkozót és fellépéseket a városban és a környező településeken. Az ősszel rendezendő Battai Napok központi eseménye a Játékos Városok Találkozója. Szintén ősszel kerül megrendezésre a Fúvósfesztivál és évente 1-2 Kórustalálkozó. A kirándulni vágyókat várja a patinás Óváros XVII. századi szerb ortodox templomával, a festői szépségű Dunapart és a földvár körül elterülő természetvédelmi terület, amely számos ritka növény otthona. A horgászat szerelemeseinek a Benta-patak és a dunai horgászhelyek nyújtanak kellemes kikapcsolódást.
Az első, még téglából készült ún. készenléti lakótelepet a 60-as évek elején alakították ki városunkban. Röviddel a házak építése után alakították ki környezetét parkosítással, játszóterek telepítésével. A Déli lakótelep építése a 70-es évek elején kezdődött és az volt a koncepció, hogy nagyobb, több mint egy hektáros parkokat alakítanak ki körbefogva beton-sorházakkal az igényekhez igazodva sok játszótérrel. A városban ma is 29 játszótér található. Az elmúlt 30-40 év alatt ezek a parkok elavultak, nem feleltek meg a mai biztonsági követelményeknek sem. 1996 óta minden évben 2-4 park, játszótér rekonstrukcióját végezzük el: új virágágyakat alakítunk ki, cserjefelületet növeljük, fákat ültetünk, alapfunkció megváltoztatásával „használhatóbbá” tesszük több korosztály számára. 2010. évben három újabb park rekonstrukciója indul el.
A városban közel 1.200 m2 virágágy, 1.600 m2 rózsaágy és 728 kandeláberen futómuskátli díszíti a lakókörnyezetet. A belterjes területeken 2009-ben 11 alkalommal, a külterjes területeken 6 alkalommal kaszáltattunk. A lakosság Százhalombattán tevékenyen vesz részt a virágosításban. Minden év májusában ingyenes virágosztásra kerül sor. A gátrendszer és partszakaszok fenntartását évek óta az önkormányzat vállalja magára, mivel a fenntartó állami szerv nem tudja gondozni. Minden év őszén nagy mennyiségű fa kerül kiültetésre, 2009. évben 118 db fát és 337 db örökzöldet és virágzó cserjét telepíttettünk városunkban.
Százhalombatta Város Önkormányzata az 1990-es évektől saját bevételeiből megvásárolt egy közel 6 ha-os összefüggő területet a korai vaskorból származó halomsír mezőből. A területen egy Régészeti Parkot alakítottunk ki, amely 1996-ban nyílt meg, majd 1998-ban elkészítettük és felavattunk egy „in situ” halomsírt (115. számút), amely a vaskori temetkezést mutatja be. A bel- és külföldi látogatók egyre növekvő számban keresik fel az egyedülálló bronz- és vaskori skanzent. 1996 tavaszán kezdődött a növénykiültetési program, melynek keretén belül indult el 1997 őszén a késő bronzkori-kora vaskori vegetáció visszatelepítése, mely a tatárjuharos lösztölgyes jellegzetes állomány alkotó fajait jelenti. A Régészeti Park oktatási-közművelődési-turisztikai központként működik.
A város gyommentesen és tisztán tartását az iskolai nevelés során tudatosítják a pedagógusok, tájékoztatjuk a médiákon keresztül a lakosságot. A városlakók tájékoztatása folyamatos a helyi televízión és újságon keresztül a fenntartási és városszépítési munkákról.
2010. évben kiemelt beruházás a Szent István tér, Polgármesteri Hivatal épület és Barátság Művelődési Központ komplett rekonstrukciója, melyet a mellékelt látványterveken mutatunk be. A kora tavasszal indult átalakítások során teljesen megújul a városközpont, és olyan látványelemekkel bővül a főtér, mint a zenepavilon, a harangjáték, a látványos vízi elemek, valamint fényjátékok. Fontosnak tartottuk, hogy az építkezés befejeztével számottevően több legyen a zöld felület, mint korábban. Azonban nem csak a téren folynak majd munkálatok, hanem megkezdődik a Barátság Művelődési Központ belső rekonstrukciója, technikai eszközeinek cseréje, korszerűsítése is. A felszíni átalakítások mellett a föld alatt is munka folyik majd. A Szent István tér alatt egy szint alatti garázst alakítunk ki, a munka befejeztével egy európai szemmel nézve is színvonalas, vonzó belvárost kapunk.
