A település Nógrád megye északi részén, Balassagyarmattól délkeletre helyezkedik el. A település észak-nyugaton Balassagyarmattal, keleten Őrhalommal, délen Szügy határával érintkezik, északon pedig Szlovákiával határos, ahol a határvonalat az Ipoly képviseli. Közúton megközelíthető: Budapest felől a 2. majd a 22. számú úton jutunk Balassagyarmatra, onnan kelet felé haladva - 3,6 kilométernyire - jutunk a Feketevíz-patak partján fekvő községbe.
A település lélekszáma 2009. január 1-én: 750 fő.A falu határában i.e. 1500-ban késő bronzkori leleteket tárt fel Márton Lajos régész. A falu már a bronzkorban is a lakott települések közétartozott.
Az első oklevél, mely a község nevét említi, 1319-ben készült. A török adólajstromok 1562-ban nyolc háztartást vettek nyilvántartásba. A tizenöt éves háború idején elpusztult a település és a falu 1770-ig népesült újra.
A községnek két országosan védett műemléke van: a római katolikus templom (neogótikus, 1858-ban épült) és a Mailáth kastély (klasszicista stílusban, 1830-ban épült).
A község evangélikus temploma 1984-ben épült újjá. A helyi védettséget élvező harangláb a XVIII. század második feléből származik. A falu szélén népi pincesor található, ami a helyi szőlőművelés hagyományaira emlékeztet. A község környéke mezőgazdálkodásra alkalmas: mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés adottságai jók. A település éghajlatát, mikroklímáját sík fekvése, az északi, észak-nyugati szél szabályozza. Szerény állatvilága az erdő hiányával magyarázható.
A patvarci községi tanács alakuló ülésére 1950. október 26-án került sor. Az önkormányzatnak egy helyben működő intézménye van: az óvoda, az általános iskolai oktatás Balassagyarmat városban biztosított.
A legnagyobb helyi munkaadó a budapesti székhellyel rendelkező Elektronika Szövetkezet.
Szálláshelyek Balassagyarmaton | A település honlapja
Képgaléria (katttintson a tetszőleges képre, hogy a galéria elinduljon)
