5900 lakosú nagyközség Hajdú-Bihar megye nyugati részén, a Tisza-völgy és a Hortobágy pusztáinak találkozásánál. A települést a 33-as úton közelíthetjük meg, vasútállomása a Debrecen-Füzesabony vonal mentén található.
Az Árpád-kori eredetű település első írásos említése 1322-ből származik. Vidékéről jelentős bronzkori leletek is előkerültek. Legkorábbi templomát a 12. század elején építették. Első tulajdonosa a falu nevét felvevő Egyeki család volt. A 15. sz. végén az egri püspökségé lett. A török hódoltság idején, a 16. sz. második felében, lakossága református hitre tért. A török kiűzése után birtokaiba visszahelyezett egri káptalan erős rekatolizációs törekvései miatt református lakói 1787-re elhagyták. Újratelepítésére a 18. sz. végén került sor. Gazdasági fejlődésének nagy lendületet adtak a 19. századi folyószabályozások, valamint a vasút megépítése.
A település késő barokk stílusú római katolikus temploma 1818-ban készült el. Érdekes látnivalója az 1832-ben épült általános iskola homlokzatának, a Vérszerződést ábrázoló festménye. Egyek népi építészetének jellegzetességei a faragott oromzatú házak, melyekből még több tucat megtalálható.
A település igazi vonzereje a kivételesen érdekes természeti környezet: az Egyek- Pusztakócsi mocsárvilág, a Tisza-menti Göbe-erdő, az Ohati őstölgyes és halastavak, melyek a Hortobágyi Nemzeti Park kezelése alatt állnak. A 33-as út mentén található, a Patkós csárdánál, a Nemzeti Park Nyugati Fogadóháza, innen kiindulva akár kerékpárral is felfedezhetjük a tájat. Ellátogathatunk a Fekete-rét madárvártájához, a Górés-tanya madárgondozójához, felkereshetjük a Meggyes csárda múzeumát, megismerkedhetünk a táj jellegzetességeivel, kunhalmokkal. A Fogadóházban a Hortobágy kézművességét bemutató kiállítás várja a látogatókat.
Szálláshelyek Egyeken | A település honlapja
Képgaléria (katttintson a tetszőleges képre, hogy a galéria elinduljon)
