Tápiógyörgye az Alföldön (nagytáj), a Közép-Tisza vidéken (középtáj), a Közép-Tiszai ártérben (kistájcsoport) fekvő település. A legközelebbi várostól, Abonytól ÉNyÉ-ra fekszik – közúton 19 km-re. Területe 5331 hektár. A lakosság száma: 3780 fő. Megközelíthető vasúton, a Budapest – Újszász – Szolnok útvonalon.
A falu első okleveles említése 1220-ban fordul elő, a Váradi Regestrumban. A település a tatárjárás idején teljesen elpusztult, s emiatt a XIII-XIV. században lakatlan. A XV-XVI. században a mai falu területén három településről tudunk: Györgye, Megyer és Füzesmegyer. Az 1540-es évektől ezek a falvak is török megszállás alá kerülnek, de teljes elnéptelenedésükig – a XVI. század végén lezajlott, 15 éves háború pusztításáig – adófizető, sokféle növényt termelő és főleg juhtenyésztéssel foglalkozó népesség lakta. A falu újjátelepítése 1730-tól kezdődött el. A település urbáriumát 1770-ben hitelesítették. A II. József idején megtartott első magyar népszámlálás adatai szerint, Tápiógyörgyén 235 házban 316 család lakott, s összesen 1773 fő élt ebben a faluban. Ezzel a létszámmal falu, a Tápiómente 4. legnépesebb települése volt.
A település központjában 1860-ban felépült a római katolikus templom, védőszentje Szent Anna. A templom kertjében az első és második világháborús hősök emlékműve látható. A templom melletti téren található millenniumi szobor mögötti területen helyezkedik el a Györgyey család egykori kastélya és növényvilágban gazdag kertje, amely ma pszihiátriai intézetként működik.
A faluközpont meghatározó része a Szentháromság tér és a Szent István tér, ahol minden évben tavasztól őszig tartó csodálatos virágok és a zöld cserjék pompáznak. Itt található a község múltját idéző szépen felújított artézi kút is. A parkban több szobrot és emlékművet is láthatunk. Erre a térre nyílik a településképet meghatározó felújított általános iskola is. A Falumúzeumnak az 1883-ban épült tanítói lakás ad helyet, itt található a helytörténeti gyűjtemény is. A falumúzeum udvarán Szent Orbán szobra áll.
Két tanösvénnyel büszkélkedhet a falu. Az egyik a Fülemüle tanösvény, amely a Tápiógyörgye központjában lévő strandkertben került kialakításra, amely a gyakorlati madárvédelem eszközeivel, illetve a természetbarát gazdálkodás alapjaival ismerteti meg a látogatókat. Több tucat madárodú, illetve négy színes tabló teszi látványossá a tanösvényt. A strandkertben üzemel ezen kívül az Önkormányzat által létrehozott Bíbicfészek Erdei Iskola is. A másik tanösvény, ami a település határában található a Bíbic tanösvény, mely a téglagyár egykori gödreiben kialakított tavak mellett álló madármegfigyelő toronytól indul, a mintegy 5 km hosszú túraútvonal, amely gyalogosan, kerékpárral, vagy akár lovaskocsin is bejárható. Öt állomásán a tavak, szántók, szikesek, vízfolyások és a települések élővilágával ismerkedhetnek meg a vendégek. Az útvonal érinti a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzethez tartozó Gulya-gyepet, ahol nyár végétől a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szürkemarha gulyája legel.
Tápiógyörgyén működik óvoda, általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény. A faluért tenni vágyók számos egyesület alapítottak, mint Önkéntes Tűzoltók Egyesülete, Tápió-vidékért Egyesület, különböző sportegyesületek természetvédelmi egyesületek, és polgárőrség vigyáz a lakosok biztonságra
Tápiógyörgye, több neves díjat és elismerést is magáénak tudhat. 2005-ben Magyarországi Falumegújítási versenyen I. helyezést ért el, és ezzel a jogot hogy Magyarországot képviselje az Európai versenyen. A falu beváltotta a hozzáfűzött reményeket, 2006-ban az Európai Falumegújítási Díj kitüntetettje, a versenyen II. helyezést ért el. 2007-ben falukategóriában az I. díjat tudhatta magának a Virágos Magyarországért versenyen, így ismét Tápiógyörgye képviselte Magyarországot Európában. 2008-ban az Európai Virágosítási és Környezetszépítési Versenyen ezüst szintet ért el, ami büszkeséggel töltötte el a helyi lakosokat is.
.
Képgaléria(katttintson a tetszőleges képre)
