Százhalombatta arculata több ezer éves múltja ellenére iparváros jellegű, ahol a lakótelepek központi szerepet töltenek be. Célunk, hogy a betonrengetegben élők köré is szép, barátságos és mindenekelőtt zöld környezetet varázsoljunk. Az önkormányzat idén is „Virágos Batta” verseny keretében díjjal jutalmazza azokat a városlakókat, akik, magánkezdeményezés útján igényesen alakították ki lakókörnyezetüket.
Százhalombatta Budapesttől 27 km-re fekszik, közel 20 ezer lakosú fejlett kisváros. Kedvező földrajzi helyzetét felismerve az újkőkorban már embercsoportok telepedtek meg a területen. A bronzkorban földvár épült a Duna fölött elterülő fennsíkon, amely 300 évig lakott volt. A település őstörténetének legmeghatározóbb koraként az i.e. VII. – VI. századi Halstatt-kultúra tekinthető. Ebből az időből származik a mintegy 120 halmot számláló halomsírmező, a „százhalmok” a város nevében is szerepelnek. Később a római korban is nagyon fontos szerepe volt a településnek, hiszen a dunai limes mentén, a mai Dunafüred területén helyezkedett el Matrica katonai tábor, amely több mint 300 évig lakott volt. A terület a honfoglalás korában fejedelmi birtok volt, a magyarok két helyen építettek falut: az egykori római tábor körül létesült a később két részre szakadó Báté, a mai Óváros területén pedig Százhalom. A XIX. században csak jelentéktelen, kis mezőgazdasági település, egyetlen ipari létesítmény a téglagyár volt. Százhalombatta 1970. április 1-én kapott városi rangot, melyet elsősorban a két nagyüzemnek, a Dunai Kőolajipari Vállalatnak (ma: MOL Nyrt.) és a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnak (ma: Dunamenti Erőmű Zrt.) köszönhetett. A mai Százhalombatta négy fő településrésze az Óváros, az egykori önálló üdülőtelep: Dunafüred, és a magasbeépítésű központi Újváros (Pannónia, Déli lakótelep) és Újtelep-Urbárium. A város szinte 100%-os infrastruktúrával rendelkezik. A kikapcsolódni vágyókat strand, 2008-ban átadott kettő fedett uszoda, a Szabadidőközpont nyitott és fedett sportpályái és művelődési központ (színház, táncház), mozi, fittnesz központok fogadják. A Matrica Múzeum tárlataival, helytörténeti állandó kiállításával és a halomsírok területén 1996-ban megnyitott Régészeti Parkjában várja az érdeklődőket. A település az utóbbi néhány évben több kulturális programot honosított meg. Ilyen a nemzetközi nyári néptánc fesztivál (Summerfest), melyen többszáz táncos és zenész tart folklórtalálkozót és fellépéseket a városban és a környező településeken. Az ősszel rendezendő Battai Napok központi eseménye a Játékos Városok Találkozója. Szintén ősszel kerül megrendezésre a Fúvósfesztivál és évente 1-2 Kórustalálkozó. A kirándulni vágyókat várja a patinás Óváros XVII. századi szerb ortodox templomával, a festői szépségű Dunapart és a földvár körül elterülő természetvédelmi terület, amely számos ritka növény otthona. A horgászat szerelemeseinek a Benta-patak és a dunai horgászhelyek nyújtanak kellemes kikapcsolódást.
A lakosság összetétele is megváltozott, kevesebb a gyermek és több idős ember is él a lakótelepen. 1996 óta minden évben 2-4 park, játszótér rekonstrukcióját végezzük el: új virágágyakat alakítunk ki, cserjefelületet növeljük, fákat ültetünk, alapfunkció megváltoztatásával „használhatóbbá” tesszük több korosztály számára. 2009. évben két újabb park rekonstrukciója kezdődött el. 2008-ban közel 150 millió forintot áldozott parkfenntartásra a Város Önkormányzata. A lakosság Százhalombattán tevékenyen vesz részt a virágosításban. Idén – az elmúlt évekhez hasonlóan - ingyenes virágosztás volt május hónapban. A kiosztott (25.000 db) egynyári virágokkal a lakók és intézmények, közületek az előkerteket és balkonokat és ablakokat díszítették. A gátrendszer és partszakaszok fenntartását évek óta az önkormányzat vállalja magára.Minden év őszén nagy mennyiségű fa kerül kiültetésre, 2008. évben 181 db fát és 141 db örökzöldet és virágzó cserjét telepíttettünk városunkban.
Százhalombatta Város Önkormányzata az 1990-es évektől saját bevételeiből megvásárolt egy közel 6 ha-os összefüggő területet a korai vaskorból származó halomsír mezőből. A területen egy Régészeti Parkot alakítottunk ki, amely 1996-ban nyílt meg, majd 1998-ban elkészítettük és felavattunk egy „in situ” halomsírt (115. számút), amely a vaskori temetkezést mutatja be. . A bel- és külföldi látogatók egyre növekvő számban keresik fel az egyedülálló bronz- és vaskori skanzent. 1996 tavaszán indult a növénykiültetési program, melynek keretén belül indult el 1997 őszén a késő bronzkori-kora vaskori vegetáció visszatelepítése, mely a tatárjuharos lösztölgyes jellegzetes állomány alkotó fajait jelenti. A Régészeti Park mára oktatási és idegenforgalmi helyszín is: környezeti és kísérleti régészeti kutatóbázissá vált, másrészt oktatási-közművelődési-turisztikai központként működik.
A Polgármesteri Hivatal a turisztikai szempontból fontos helyszíneket és emlékhelyeket kiemelten gondozza és a virágosítás során ezek környezetét esztétikussá varázsolja.
Országos szinten nagy az allergiát okozó gyomok elterjedése komoly egészségügyi panaszokat okoz. Az allergiás megbetegedések mérsékléséhez az allergiát okozó polleneket termelő gyomnövények mennyiségét nagymértékben csökkenti az önkormányzat a rendszeres kaszálással, fenntartási munkákkal. A város gyommentesen és tisztán tartását az iskolai nevelés során tudatosítják a pedagógusok, tájékoztatjuk a médiákon keresztül a lakosságot..
A városlakók tájékoztatása folyamatos a helyi televízión és újságon keresztül a fenntartási és városszépítési munkákról.
Képgaléria(katttintson a tetszőleges képre)
