Jászkarajenő tipikus alföldi település a Jászságból kiszakadva, Pest megye déli csücskében, főként jász és kun eredetű lakossággal.
Községünk kulturális gyökerei a kőkor mélyéből sarjadnak, de az i. e. 1600-as évekből származó koravaskori leletek konkrétan is azt bizonyítják, hogy akkor már lakott terület volt és kézműves kultúrával rendelkezett. Bronzöntő műhelyének termékeit a Nemzeti Múzeum őrzi.Kara község neve a 13. századtól fordul elő különféle forrásokban, melyek szerint a terület birtokosai kunok voltak, elnevezését is feltehetően kun főemberről kapta. A Tisza folyó árteréhez közel eső árvízmentes szint korlátlan lehetőséget nyújtott a csekély számú – alig 200 fős – kun lakosság számára régi foglalkozásuk, a szilaj pásztorkodás folytatására.
Csak 1550-től kezdve van biztos tudomásunk arról, hogy Kara török fennhatóság alá került. A törökvész idején a lakosság jelentős része elmenekült a nagyobb védelmet nyújtó városokba Kara pusztulását az 1570-80-as évekre tehetjük, ekkorra teljes pusztává vált.
A német lovagrendnek 1702-ben eladott Jászkunság 1745-ben történő redemptioja során Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru figyelme terelődött Kara pusztára. Ezért a területért az említett két település fizette ki a váltságdíjat.
Lassan újra fejlődésnek indult a földművelés, mely arra ösztönözte a birtokosokat, hogy hagyjanak fel a kétlaki élettel, télire is maradjanak a pusztán Jankovich György jászkun kapitány nevéhez fűződik a régi kun Kara helyén kezdődő faluépítés. 1860-ban megépült a községháza, 1862-ben kis templomocskát szenteltek, 35 tanulóval megindult az oktatás az iskolában, melyet 1869-től a katolikus iskolaszék felügyelt. A teljes autonómia 1877-ben a képviselőtestület alakuló ülésén mondatott ki, s még ebben az évben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolták a falut. A területi adottságokból és a jásznép természetéből adódóan inkább állattartással foglalkoztak, a földművelés jóval kisebb jelentőségű volt.
Ipari tevékenység a gőzmalmon kívül a gyógyvízkitermelő és palackozó üzemben folyt: a jenői pusztán felfedezett gyógyhatású Mira víz a cseh fürdővárosok vizével is felvette a versenyt, még ma is országszerte forgalmazzák, számos külföldi országba szállítják.
Gazdasági fellendülést eredményezett a közlekedési útvonalak kiépítése.A két világháború idején a fejlődés visszaesett. 1914-ben sokakat elvittek katonának, az itthon maradtak nélkülöztek: a földek műveletlenek voltak, az ipari és mezőgazdasági áruk megfizethetetlenné váltak, jelentős áruhiány is mutatkozott.
A II. világháború alatt gyakran vonult át a község területén magyar és német katonaság, heves ütközetek folytak a határban. A lakosság elmenekült, az építményekben súlyos károk keletkeztek.
A háború után az újjáépítés évei következtek országszerte, Jászkarajenő is gyorsan fejlődött:
A hetvenes-nyolcvanas évek fordulója az építkezések időszaka: korszerű családi házak sora, áruház, új iskolaszárny, modern óvoda, idősek klubja, orvosi rendelők, szolgálati lakások gazdagították a falut. A rendszerváltással egy időben beköszöntött a közművesítés kora: út- és járdaépítések, telefon- és földgázhálózat kiépítése jelzi a fejlődés vonalát.
A múlt kutatása, a régiek tiszteletére emelt emlékmű és kopjafa, a jelképrendszer – címer és zászló – felavatása, a Községért Érdemérem és a Díszpolgári cím alapítása mind ezt bizonyítja.
Látnivalók Jászkarajenőn
Kultúrtörténeti érdekességünk a falu határában egy feltáratlan Árpád-kori temető, amely a korabeli források szerint végső nyughelye az Arany János által megénekelt vén gulyásnak is. Emléküket kopjafa őrzi.
A település központjában magasodik a neogótikus, 1894-ben készült katolikus templom, A templom mögött, a Kósa József téren Illyés Antal szobrászművész alkotása áll, a „Ragadozó madár.
Ugyancsak a templom mellett, a Gróf Széchenyi István Általános Iskola előkertjében látható a honfoglalás 1000 éves évfordulóján felállított kopjafa, Fazekas Béla jászkarajenői fafaragó munkája és az a kis harang, amely hajdan a diákokat szólította a tanyasi iskolába.Fazekas Béla fafaragó munkája az a kopjafa is, melyet az 1956-os forradalom emlékére emeltetett Jászkarajenő Község Önkormányzata.
Az 1899-ben felépített református templom nemes egyszerűségével szép látvány a falu Fő utcáján.
A település nagy rendezvényei:
- május: JÁSZOK NAPJA. Május első szombatján - 2008-ban első alkalommal – jász hagyományőrző programokat szervezünk. Vendégül hívjuk más jász települések amatőr alkotóit, művészeti csoportjait és civil szervezeteit.
- június: FALUNAP kulturális programokkal, kiállításokkal, főzőversennyel, kézműves kirakodóvásárral és utcabállal.
- minden évben a Nagyboldogasszony napjához (augusztus 15.) közelebbi vasárnapon van a templom BÚCSÚ-ja.
- szeptember végén kerül megrendezésre a JÁSZKARAJENŐI LOVASNAPOK.
1995 óta mérik össze tudásukat ezen a versenyen a fogathajtók Három napon át színes vásári forgatag, kézműves kirakodóvásár és kulturális program várja az érdeklődőket.
A faluszépítés története
A település vezetése és lakosainak jelentős része fontosnak tartja az esztétikus, szép környezet kialakítását szűkebb és tágabb lakókörzetében egyaránt. A családi házak udvarának és a ház előtti utcaszakasznak fásítása, virágosítása régi keletű. Napjainkban inkább arra fektetünk nagyobb hangsúlyt, hogy egységes falukép fogadja majd a hozzánk látogatókat és az átutazókat. Ennek érdekében parkrózsa telepítésbe kezdett az Önkormányzat, jól látható eredménye a falu Fő utcáján virító sok száz rózsatő. Tervezzük a park előtti fasor újratelepítését is.
2007-ben először hirdettük meg a Faluszépítési Versenyt, melynek keretében jutalmaztuk a legvirágosabb házak és utcaszakaszok lakóit és a legízlésesebb üzleti portálokat. A versenyeztetést 2008-ban és 2009-ben is folytattuk, folytatjuk.
Képgaléria(katttintson a tetszőleges képre)
