Szurdokpüspöki a Mátra délnyugati lábánál, a Zagyva völgyében fekszik, ott, ahol a hegyek közül kilépő folyó völgye kiszélesedik. Keletről a Mátra határolja, nyugatról pedig a Cserehát hegység dombokká szelídülő lankái. Régóta lakott hely,több kőkori és bronzkori kultúra emlékeit is feltárták itt és honfoglalás kori leletek is előkerültek.
A falu nevének első része az itt található hegyek közötti keskeny völgyből ered, mivel a község ennek a szurdoknak a bejáratánál terül el. A „püspöki” az egykori tulajdonost jelöli, ugyanis a falu egyike annak a tíz településnek, melyeket Szent István 1004-ben adományozott az általa alapított Egri Püspökségnek. kiadott oklevél. A községet 1288-tól világi földesurak, Rédeyek, Tariak, Kompolthyak, Báthoriak birtokolták. A török korban a település lélekszáma jelentősen lecsökkent. A XIX. század közepéig a község lakossága szinte kizárólag a mezőgazdaságból élt. Az iparosítás megindulása után új lehetőségek nyíltak. 1869-ben szabályozták a Zagyvát. A község határában megépült a Hatvan-Losonc vasútvonal. A Szurdok völgyben kőbányát nyitottak kőzúzóval. Feljebb a völgyben kovaföldbánya létesült feldolgozóval és kisvasúttal.
1926-ban Szurdokpüspöki egyesült Zagyvaszentjakabbal, és már a középkorban elpusztult Fedémes (ma Filimes) falu területét is magába foglalva létrejött a mai község.
A település lélekszáma jelenleg 1981 fő. A népesség megélhetése szempontjából a múltban meghatározó volt a mezőgazdasági tevékenység, melyhez a jó minőségű termőföldek adtak alapot. Ma már a földművelés csak kiegészítő jövedelemforrás, a lakosság egy része a jó közlekedési lehetőségeket kihasználva a környék városaiban és Budapesten talált munkát. Jelentős a helyi vállalkozások száma, az általuk foglalkoztatottak aránya örvendetesen nő.
A község látnivalói közül kiemelkedik az 1769-ben épült barokk Szent Kereszt Templom. Fő- és mellékoltára, orgonája szintén barokk, szószéke és keresztelőmedencéje copf stílusú. A főoltár antipendium része környékünkön egyedülálló, bőrből készült iparművészeti alkotás. A jakabi templom 1904-1906-ig épült. Oltárképén Szent Jakab prédikál, akit Túri Gyula festőművész a század eleji viseletbe öltözött helybéliek körében ábrázol.
A községben 1996-ban honfoglalási millecentenáriumi emlékművet, 2004-ben a település fennállásának ezer éves évfordulójára történelmi emlékkutat emeltek. Mindkét mű ifj. Szabó István Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A falu szélén a Kisvölgyben lévő pincesor emlékeztet a szőlőművelés több évszázados hagyományaira. Érdekes látványosság a Remete-barlang nevű sziklaüreg és a Szent Kereszt Kút a településtől keletre.
A falu fölé emelkedő helyek a természetkedvelőknek nyújt túrázási lehetőséget. A helyi vasútállomásról induló piros jelzés a Muzsla csúcsára, a zöld pedig a Zám patak völgyébe vezet. A község célállomása a Mátrabérc és Hanák Kolos teljesítménytúráknak is.
Szálláshelyek Szurdokpüspökiben
Képgaléria(katttintson a tetszőleges képre)
