Wertner Mór említette először településünk nevét a magyar nemzettségekről írt művében 1233-as évszámhoz kötve. Ennek már 776 éve, de településünk történelme ennél még régebbre, egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Nem minden község viheti föl származását a hét vezér koráig, e kevesek közé tartozik Igmánd, mely nevét és származását az első ősmagyar birtokosától, az Igmánd (Wigmán) nemzetség fejétől nyerte.
1241-ben elözönlötték a tatár hordák az egész Vág-völgyét egészen a Dunáig, elpusztítván a megye virágzó községeit, köztük Igmándot is, és a terület ettől kezdve egészen az 1700-as évekig többször újjászületett a pusztítások után, és nagyon sokszor gazdát is cserélt. Hogy az ősi Igmánd hol állott egykoron és a tatárdúlás után a régi romok helyén építették-e föl, azt nem tudni bizonyosan. Az azonban biztos, hogy a mai Igmánd a török pusztítás után 1643-ban épült fel újra, ezúttal már jelenlegi helyén, és az 1784-87-es népszámláláskor 214 házat és 304 családot, összesen 1382 lakost számoltak össze területén, ekkor az Eszterházy uradalom része volt.
1809-ben, a napóleoni háborúk idején a francia katonák a bábolnai vérengzés után Nagyigmándon is borzalmas pusztítást végeztek, és az 1848-49-es szabadságharc sem múlt el nyomtalanul településünk életében. Magyar vereséggel zárult a Bábolna és Nagyigmánd közti csata, mégis a legszörnyűbb bizonyosan az volt, amikor 1849. július 12-én Mansbart Antal római katolikus plébánost és Szikszai János református lelkészt, csákberényi papokat kivégeztette Haynau a fogházként használt református parókia udvarán.
A XIX-XX. század fordulóján az erőteljes gazdasági fejlődés Nagyigmánd életére is hatással volt. Ezekben az években alakult meg Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Gazdakör, a Nagyigmánd és Vidéke Hitelszövetkezet, a Nagyigmánd és Vidéke Értékesítő Szövetkezet valamint községünk egyetlen gőzmalma is.
Az I. világháborúban 300-an vettek részt Nagyigmándról, közülük 96 polgár halt hősi halált, míg a II. világháborúban 10 napig állt a front a községünk területén, melynek következtében településünk szinte teljesen elpusztult, és civil áldozatokat is megemlítenek a korabeli leírások. A megszállás alatt a mintegy 80 zsidó lakost deportálták, és a túlélők sosem tértek vissza Nagyigmándra. A háborúban 88 igmándi katona veszett oda.
A háborúk után településünk ismét talpra állt, és egyfajta mezőgazdasági központtá vált az évek során, 1972-ben megkapta a nagyközség címet is. A település fejlődéséhez nagyban hozzájárult a főként mezőgazdasági termeléssel foglalkozó nagyvállalatok működése. A kulturális élet is folyamatos fejlődést mutatott, a rendszerváltás előtt is volt már ifjúsági klub, és működött több színjátszó és néptánccsoport, létezett a vadásztársaság, volt sport- és horgászegyesületünk is..
A rendszerváltás hajnalán építettük át a régi magtárat, így már egy szép, nagy művelődési házzal is büszkélkedhetünk, amely 1990-től a helyi kulturális élet központja lett, és a több mint 200 főt befogadó színházterme a helyi fellépőkön és ünnepségeken kívül színházi előadások, zenés darabok színtere a mai napig.A rendszerváltás utáni évek a településfejlesztésnek kedveztek a legjobban, megvalósult a telefonhálózat kibővítése, a vezetékes gázhálózat, a szennyvízelvezető csatornarendszer kiépítése.
Nagy hangsúlyt fektetünk a közterületek kialakítására, fejlesztésére, szépítésére. Az új faluközpontot Hősök tere néven 2000-ben avattuk fel. A II. világháborúban elesett katonáink emlékére 1991-ben emeltünk emlékművet, 2005-ben emlékparkká újítottuk fel. 2001-ben Millenniumi Emlékparkot avatott Nagyigmánd. 2004-ben, hazánkban elsőként, avattuk fel az Ötvenhatosok terét, majd 2006-ban újabb közterületet kaptunk Magyarok Parkja néven, ami szintén egyedülálló. Vértanúk tere méltó ünnepi helyszínül szolgál a mártírhalált halt a Mansbart Antal római katolikus plébános és Szikszai János református lelkész emlékére.
Közterületeinkre több ezer egynyári virágpalánta és canna virág került kiültetésre évről-évre a községben élők környezetének szebbé tétele érdekében. A Napközi Otthonos Óvoda és a Pápay József Általános Iskola parkjai is gyönyörű környezetet teremtve fogadják a gyermekeket, kisdiákokat. Emellett önkormányzatunk szakképzett alkalmazottai jó gazda módjára végzik a település zöldfelületeinek, virágágyásainak és fasorainak gondozását. Továbbá meghirdetésre került településünkön a „Virágos Nagyigmándért!” környezetszépítő verseny is annak érdekében, hogy a lakosságot minél nagyobb számban vonjuk be a községünk szépítésébe.
Mára új kihívások előtt áll településünk – iparipark-fejlesztés, lakótelek-kialakítás –, amelyet rövidesen megvalósít. A ma 3055 lelket számláló nagyközség szeretettel várja az ide látogatókat és betelepülni vágyókat egyaránt.
Képgaléria(katttintson a tetszőleges képre)
