Szarvaskő a Bükk-hegység egyik gyöngyszeme, a hegyek által teljes körben átölelve terül el, csodálatosan szép természeti környezetben, amely Eger felől érkezve, hirtelen, átmenet nélkül tárul az idelátogató elé. A község születésének évéről és őstörténetéről nem maradt meg írásos forrás. Irodalmi forrás alapján az első telepített magyar lakosok Tamás püspök (1217-1224), vagy Kílit II. (Clétus) püspök belső emberei voltak.
Településünknek jelenleg 376 állandó lakosa van, és az itt lakók többsége arra törekszik, hogy megőrizze a település régmúlt formáját, tisztaságát, emlékét.
Szarvaskő várát 1261-1295 között építették. Amikor a török óriási erővel ostromolta Eger várát, Szarvaskő vára a futárok, kémek, követek pihenőhelye, átmeneti szállása volt, majd 1596-1687-ig, Szarvaskő is török hódoltsági terület lett. Sajnos az 1700-as évek második felében Szarvaskő vára végleges pusztulásnak indult.
A település vezetése optimista, a jövőt építő és fejlesztő szemléletű. Ennek köszönhető, hogy a Falu napok keretében, idén nyáron, már harmadik alkalommal került megrendezésre a „Szarvaskő kerül-ő” túra és a Szarvaskői 6 próba, amelynek minden mozzanata településünket, a természetet mutatja be, a múltunkat idézi fel, játékos formában.
„Szarvaskő az érinthető természet”. Útjelző, tájékoztató táblák, köztéri díszek készülnek az itt fellelhető természetes anyagokból (kőből, fából, növénymaradványokból ).A virágosítás mellett figyelünk arra is, hogy a természetben megtalálható ún. „csodanövényeket” is bemutassuk, ilyen pl. a vadrózsa.
Termésének megismertetésére pedig idén már második alkalommal kerül megrendezésre a „Csipkebogyó Fesztivál”. A 2008-as év, egy nagy összefogással megrendezésre kerülő fesztivált eredményezett, mely országosan is elismert sikert aratott, a vendégek száma a falu lakosságának mintegy tízszerese volt. A képviselőtestület döntött arról, hogy október hónapban csipkebogyó fesztivált rendez. A teljes eseménysorozat társadalmi munkával valósult meg. Az internet segítségével találtunk rá a Székelyföldön lévő Kalotaszentkirály településre, ahol ugyanabban az időszakban rendeztek csipkefesztivált amikor mi. Terveink között szerepel, hogy a fesztivál napjára „csere-csapatot” szervezzünk .
Advent idején virágosítás helyett a világosítással és természetes anyagokból készült, életnagyságú betlehemi jelenet építésével biztosítjuk a település hangulatának megőrzését.
Az önkormányzat különös figyelmet fordít arra, hogy a szűkös anyagi helyzete mellett is a település és környezete, arculata egyedi, különleges, vendégcsalogató, barátságos legyen.
Évente meghirdetésre kerül a virágosítási verseny, mely abból áll, hogy egy adott közterületet önkéntes csapatokba szerveződve felvállalnak és annak a rendbetételéről, folyamatos szépítéséről gondoskodnak. A munkálatokhoz az önkormányzat 15-20 tő muskátlival és egyéb virágokkal járul hozzá, majd az augusztus 20-i ünnepségen eredményt hirdet. A nyeremények átadására az Ádventi megemlékezések első napján a közösen épített betlehemnél kerül sor.2009. évben már harmadik éve nevezett a település a Virágos Magyarországért Környezetszépítő Versenybe, és nem kis büszkeséggel tölt el bennünket az a tény, hogy az előző két évben érdemesnek találtak bennünket díjazásara.
Az idén testvér települési kapcsolatot létesítettünk Balatonederics községgel. Kezdő lépésként Szarvaskőben létrehoztunk egy „Ederics-parkot” Balatonedericsen pedig egy „Szarvaskő-parkot” hoznak létre. Szarvaskő aktív részt vállal a balatonedericsi szüreti fesztiválon, amit a balatonedericsiek a Szarvaskői Csipkebogyó Fesztivál színesítésével viszonoznak. A két település fontolgatja a Virágos Magyarországért versenyben való közös indulást, mint új kezdeményezést.
Képgaléria(katttintson a tetszőleges képre)
