A napfényes fürdőváros
Hajdúszoboszló napjainkban már alig hordozza magán az egykori kis alföldi mezőváros vonásait. Különleges frigyre lépett a hajdani mezőgazdasági jelleg az idegenforgalommal. Az ezredforduló környéki változások következtében elsősorban a turizmus fellendülésének köszönhető gazdasági fejlődéssel az itt élőknek országos viszonylatban egy kedvezőbb megélhetési lehetőségeket, hátteret biztosító, infrastrukturálisan fejlettebb élettér teremtődhetett. Ennek tevőleges, aktív alakítói az itt élő lakosok, vállalkozók, nem utolsósorban az önkormányzat. Nyolcvannégy éve történt az a nevezetes esemény, amelynek nyomán az elmaradott település széles körben ismert és elismert fürdőhellyé nemesedett. A több mint nyolc évtizednyi út nem volt rögöktől mentes.
Közel ezeréves múlt
A régészeti leletek tanúsága szerint a népvándorlás korában is laktak e helyütt. A Szép Ernő által az irodalomban is megörökített Kösí, a Kösely hajdan igen bővizű folyónak számított, a természetes adottságokon túl pedig a település a sószállító útvonal mentén helyezkedett el.
Hajdúszoboszló első írásos említése 1075-ből lelhető fel. Ekkor a garamszentbenedeki apátság alapító levelében I. Géza király odaadományozta Zobozlau wasar (Szoboszlóvásár) királyi vámjának a felét. Ismertebb azonban , hogy Bocskai István erdélyi fejedelem, az egyetlen győztes magyar szabadságharc (1604-1606.) vezére, hűséges hajdúi jutalmául a második hajdútelepítés során, 1606. szeptember 2-án Kassán kelt adománylevelével földet, szabadságjogokat adott Halasi Fekete Péter kapitány, hét századosa és azok lovas hajdúi számára. Ekkortól emlegetik Kis-szoboszló mellett Nagy-Szoboszlót. Előbbi a jobbágytelepülés, utóbbi a hajdúk által használt terület volt. S természetesen ekkortól beszélhetünk Hajdú-Szoboszlóról, noha csak később terjedt el a név ezzel az előtaggal.
Hajdú-Szoboszló
A hajdú katonai jelleg, illetve jelenlét erősítette a települést, de ez is kevésnek bizonyult azonban a török 1660-as bosszúhadjáratakor, amiért a hajdúság kiállt II. Rákóczi György oldalán. A váradi segítség nem érkezett meg, 1660. április 29-én Szejdi Ahmed serege porig égette a várost, Debrecenig látszott a füst és a tűz, az elmenekültek kivételével mindenkit, így a települést védő Kecskeméty Balázst és háromszáz katonáját is legyilkolták, fejüket ajándékba vitték a basának. A Szejdi-járás végleg megtörte a hajdúvárosok erejét, kiváltságaikat pedig az uralkodók megnyirbálták.
Húsz évvel később 1680. – mégis újabb, jeles évszám. Itt választották, a hajdúszoboszlói református templomban az egyesült seregek vezérének január 8-án Thököly Imrét. E jeles történelmi személyiségünk életének romantikus momentuma, hogy itt írta meg házasságkérő levelét Zrínyi Ilonának. Tény, hogy a szoboszlói hajdúk mindig hadba szálltak a hívó szóra, ott voltak a Rákóczi-szabadságharcban is.
A Föld ajándéka
A jellegzetes hajdúváros történetének 850. esztendejében következett be az a különös-különleges esemény, amelynek köszönhetően mára nem túlzás az ország egyik legfejlettebb településeként számon tartani. Pávai Vajna Ferenc, az erdélyi származású főgeológus kitartó nyakassága kellett ahhoz, hogy itt és ne másutt „furkáljanak” szénhidrogének után kutatva. Pávai tudta szoboszlói orvos barátjától, hogy itt az artézi kutak mennyire gázosak. Közel egy évi erőfeszítést koronázott nem várt siker 1925. október 26-án a kora reggeli órákban. Az 1090 méternyi mélységből hatalmas erővel hozta fel a földgáz Hajdúszoboszló jövőjének új, „folyékony arany” fundamentumát. Hamar megtapasztalták a 73 Celsius fokos víz gyógyerejét, melyre gyógyfürdő épült, a jegyeladás tanúsága szerint 1927. július 26-án kezdte meg működését a gödrökből elegyengetett medencéjű fövenyfürdő.
A ma Hajdúszoboszlója
A hajdan néhány száz lelket számláló település ma 24 ezer lakosú üdülőváros. A lakosság jelentős részének megélhetése, vagy jövedelem kiegészítése származik az idegenforgalomból. A fő vonzerő, a gyógyfürdő, mely területével és igen sokoldalú szolgáltatáskörével Európa legnagyobb fürdőkomplexuma.
A város infrastruktúra-ellátottsága az országos átlagnál jóval magasabb, több mint 90 százalékos a csatornázottság, évről évre fordítanak a felszínivíz-elvezetés rendezésére. Az oktatási intézmények jó működését segítve az önkormányzat kiegészíti az állami normatív támogatást. Hajdúszoboszlón választható a két tannyelvű közoktatás, nagy múltra tekint vissza a gimnázium, a közgazdasági szakközépiskolai képzés, a zenei művészetiskolai képzés, és szép eredményeket mutat fel az iskolai alapítvány által létrehozott alapfokú művészetoktatási intézmény is. Itt nem csukták be a bölcsődét, s az óvodák is működnek. A szociális szolgáltató központ részlegei a rászoruló időseket, a családokat és a gyermekeket segítik. A művelődési központ otthona a színes programoknak, civil és más szervezetek rendezvényeinek.
A holnapot tervezve
Hajdúszoboszlón az elsők között gondolnak és tesznek is a jövőért. A több mint évi egymillió vendégéjszakát eredményező idegenforgalom fenntartása nem csak azért fontos az önkormányzat számára, mert közvetlen bevétele is származik abból idegenforgalmi adóként, hanem azért is, mert felelőssége hozzájárulni ahhoz, hogy az erős versenyhelyzetben a vezető idegenforgalmi pozíció megmaradhasson. Ezért is helyeselték tulajdonosként a kiemelt kormányzati beruházásként 2009 őszére megépülő Aqua-Palace élményfürdőt, melyhez 2,250 milliárd forint Európai Uniós támogatásban részesül a gyógyfürdő és így a város. Az önkormányzat pályázatok elnyerésével kiegészítve folytatja az elkövetkező években szükséges városi fejlesztéseket. Így újulhat meg az egészségház, a városközpont benne a művelődési központtal, a gimnázium és talán más intézmények is, fejeződhet be a csatornázás, és megújulhatnak a város fontos útjai.
Hajdúszoboszló fő boldogulása mellett ott áll még a múltban mélyen gyökerező mezőgazdálkodás. A hajdúsági löszhát idetartozó 15 ezer hektár szántója, az azon gazdálkodók szorgalma szintén hozzájárul Hajdúszoboszló jelene, s a jövő értékteremtéséhez.
Képgaléria(katttintson a tetszőleges képre)
