Békés város nevét – vélhetően - a vár első ispánjáról, Bíkis főúrról kapta. A honfoglalás idején a Körös-közt Ond törzsének Barsa és Vatha nemzetsége foglalta el. A XV. században Corvin Jánosé lett a város, majd 1552-ben Szegedi Kis István megszervezte a református egyházközösséget és az iskolát. A török kiűzése és az újratelepítés után szőlőtelepítés kezdődött, és malmokat is építettek. Örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe került.
Az 1940-es évek elején a település lakóinak száma meghaladta a 32 ezer főt. A háború után négy új község alakult a békési határban. Az 1973-ban városi rangra emelkedett alföldi helység a megye negyedik legnagyobb települése lett.
A legenda szerint nem is igazi békési ember az, akinek nincs a zsebében másfél méter madzag. A békésiek – annak idején - körbekerítették madzaggal a nagyközséget, hogy ne szökjön ki a harangszó. Mára csupán a humoros történet és a békési madzag hírneve maradt meg.
A mezővárosi hangulatot őrző utcák az utóbbi években látványos változáson mentek keresztül, a „virágba borult” főtér az idelátogató turistákban örök nyomot hagy. Igen gazdag gyógyhatású rétegvízbázissal rendelkezik a terület, mely fizioterápiás és gyógyászati célra kiválóan alkalmas. A Kettős-Körös mentén települt város a természet adta lehetőségeit kihasználva a vízi sportok egyik központi bázisává vált. Békés a húsz hídja révén a „Hidak városa” elnevezést kapta.
Kerékpárral is kiválóan bejárható a település, a kiépített kerékpárút-hálózat révén már több alkalommal elnyerte a Kerékpárosbarát Település címet. 2010 nyarától már minden környező település elérhető lesz kerékpárral Békésről, Békéscsaba és Békés között is elkészül az kerékpárút utolsó szakasza.
A Békési Szilvapálinka - mint Hungarikum – és a Békési Kolbász nemcsak a város, hanem az egész ország gasztronómiai büszkesége, az idelátogató vendégek megismerkedhetnek a pálinkafőzés kulisszatitkaival, technológiájával.
A nyár további kulturális szórakozást kínál a több mint harminc esztendős Békés-Tarhosi Zenei és Művészeti Napok programsorozatán. Gulyás György zenetudós nevéhez fűződő Magyar Örökség Díjas zeneiskola a Kodály-örökség ápolására szervezi az országos jelentőségű eseményt. 1998 óta kerül megrendezésre minden év őszén a Madzagfalvi Napok..
Népesség: 21358 fő (169,33 fő/km²) Terület: 127,23 km²
Testvértelepülések: Gyergyószentmiklós (Románia), Magyarittabé (Szerbia)
Honlap: www.bekesvaros.hu
Friss információk Békésről: http://bekesvaros.bekesmegye.com
NEVEZETESSÉGEK
Békés Tájház (1866) és kocsigyártó műhely; copf stílusú román ortodox templom (1791); copf stílusú római katolikus templom Orlai Petrich Soma képeivel (1795); református templom (1784) orgonája az ország 2. legnagyobb református templomban lévő orgonája; Bérház (1885) - ma Békési Galéria, könyvtár; copf stílusú, 18. században épült Nagyház - ma Jantyik Mátyás Múzeum; Királyok kapuja (gránitból készült milleniumi emlék az Erzsébet ligetnél); Csókhíd és Erzsébet-híd (2007)
RENDEZVÉNYEK
Tavasszal: ☼ Tavaszi Fesztivál – március ☼ „Az én hangom” könnyűzenei énekverseny – április ☼ Ifjúsági Napok és Majális – május. Nyáron: ☼ Nefelejcs Vigalom – június ☼ Békési Szilvapálinka Ünnep – június ☼ Egy hajóban evezünk vízitúra– június ☼ Békés-Tarhosi Zenei és Művészeti Napok – június-július ☼ Aratónap – július ☼ Virágos Békés környezetszépítő verseny – július ☼ Csuta Nemzetközi Művésztelep - augusztus. Ősszel: ☼ Madzagfalvi Napok – szeptember ☼ Szüreti Mulatság – szeptember ☼ Tökmulatság – október. Télen: ☼ Békés Advent – december
Képgaléria(katttintson a tetszőleges képre)
