A község keletkezésére a Pesty-féle gyűjteményben a következő magyarázat szerepel:"120 éve, hogy a község keletkezett, azelőtt rengeteg erdőség volt. Népesedése mint azt az öregek bizonyítják, bizonyos Kata, Lukács, Fodor, Mátyás és Margit féle családokból eredt."
A Pesty -féle gyűjtés adatközlője a továbbiakban a Kata és a fa szavak összetételével próbálja magyarázni a helységnevet. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység. Lakói azóta is magyarok. 1950-ig a kisközség. 1990-től önkormányzat irányítja a Rózsafai Körjegyzőség tagjaként. Jó adottságú mezőgazdasági terület. Jelentős volt a szarvasmarha tenyésztés. 1990-től a községre jellemző a háztáji, családi gazdálkodás. Jellemző a növénytermesztés, állattartás (szarvasmarha, juh, ló). Katádfán 1926-ban vásároltak először rádiót, 1962-ben televíziót. A villanyt 1928-ban vezették be a faluba. Rózsafa irányából vezető bekötőutat 1942-ben építették. A közút felújítása (útburkolat és útszélesítés) 1965-ben történt. Az autóbusz forgalom 1958-ban indult meg a falu és Szigetvár között. A vasútállomás 6 km távolságra, Nagypeterden van. A vezetékes ivóvízhálózat 1993-ban épült ki teljes körűen. Katádfának saját víznyerő kútja van, amely ellátja a szomszédos Bánfa települést is a közös vezetékes rendszeren. A falugondnoki szolgálat 1999-ben indult Rózsafával közösen. Szilárd burkolatú összekötő út Dencsházára 2000-ben lett átadva. Művelődési háza 1966-ban épült.
Képgaléria(katttintson a tetszőleges képre)
