Birján Baranya megye középső részén, Pécstől kb. 18 km.-re keletre elhelyezkedő 510 lelket számláló - zsáktelepülés. Az első írások 1185-ben említik először a nevét. Történeti források szerint fontos transzkontinentális hadiút haladt át a településen és a 16. század elejéig sűrűn lakott és gazdaságilag fejlett volt. Az 1700-as évektől a Batthyány család tulajdonába került. A település hosszú évszázadok óta tölt be jelentős szerepet a környék életében. A rendszerváltást követő nehézségeken túljutva, mára elmondható, hogy egy rendkívül rendezett, impozáns külsővel rendelkező, a városi lakosság számára is egyre vonzóbb településsé vált. Birjánnak sajátossága, hogy településszerkezete egyutcás illetve keskeny párhuzamos fő és mellékutca kapcsolatokból áll. A település rendkívül sok figyelmet fordít arra, hogy a rendelkezésre álló közterületei rendezettek, virágosak legyenek és itt- ott egy-egy történelmi személyszobra is helyet kapott (Szent István, Szent László, Kossuth Lajos).
A községben nagy jelentőséget tulajdonítunk a hagyományok ápolásának, ezért működik többek között a hagyományőrző dalárda, a nyugdíjas és gyermek néptánc együttes. (Itt jegyezzük meg, hogy a birjáni „üveges tánc” már 150 éves múltra tekinthet vissza , díjat is nyertek vele – melyről kép és hanganyag áll rendelkezésre. Ezt a táncot újítottuk fel tíz évvel ezelőtt). Mindezen felül - évente – nagyszámú állandó rendezvény kerül megszervezésre, mint például:februárban a birjáni farsang mely a település lakóinak közreműködésével történő „disznóvágás és disznótor”; április 30-án állítják a hagyományos májusfát (a 90-es évek közepén Guiness rekordot állítottunk); május végén több mint100 gyermek részvételével gyermeknap; júniusban – Szent László nap és májusfa kitáncolás augusztus 5-én falubúcsú, melynek központi helyszíne a Havas Boldog Asszony tiszteletére szentelt templomunk; szeptemberben szüreti felvonulás, karnevál, valamint évek óta tevékeny résztvevője településünk a határon túli magyarok fesztiváljának. Decemberben: mikulás ünnepség és karácsony. Az említetteken kívül rendszeresen szervezünk és magunk is résztvevői vagyunk más településeken néptánc és falutalálkozóknak. Rendkívül fontos településünk számára a környező településekkel valamint az országon belül és országhatáron is átnyúló baráti, testvér-települési kapcsolatok ápolása. Az idei év őszén lehetőség adódott arra, hogy az önkormányzat megvásároljon egy romos parasztházat – közvetlenül a templommal szemközti területen.
Elképzeléseink szerint ezen a területen kialakíthatnánk egy „faluközpontot”, egy főteret, megtöltve valódi közösségi funkciókkal, mely a továbbiakban szerves részét képezné a település kulturális, közösségi valamint egyházi életének. Szeretnénk hagyományt teremteni és kézműves vásárokat szervezni továbbá - adventi időszakban a betlehemes hagyományokat feleleveníteni, szabadtéri miséket és egyházi rendezvényeket szervezni. A tér igen impozáns helyszínéül szolgálhatna - tavasztól őszig – a „szabadtéri esküvőknek” - melyek iránt egyre nagyobb igény mutatkozik. További terveink egy a csónakázó tóhoz vezető sétány kialakítása valamint a meglévő tó bővítése és körülötte vadaspark kialakítása. A beruházással megvalósított tér fenntartási költségeit, annak hatékony működtetését az önkormányzat teljes egészében magára vállalja és mindent elkövet annak érdekében, hogy egyre rangosabb rendezvényeknek adjon otthont a település. A tér kialakításával közelebb juthatnánk ahhoz az elképzeléshez, hogy 2010-re - amikor Pécs lesz Európa kulturális fővárosa - az 500 lélekszámig terjedő kategóriában a legszebb, legrendezettebb település lehessünk és emellett - kihasználva a tér adta lehetőségeket – bekapcsolódjunk az EKF rendezvénysorozatba.
Képgaléria(katttintson a tetszőleges képre)
