Kalocsa, a Bács-Kiskun megye nyugati részén fekvő, a Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz központja, a Duna-Tisza köze legrégebbi városa. A történeti korok településeinek régészeti emlékei egyaránt megtalálhatók a városban és a környező településeken. A város területén talált legrégebbi leletek az. i. sz. 300 körüli kelta település nyomait idézik.
Vonzáskörzetébe 19 település tarozik. Területe 53,18 km2, ebből 11 km2 belterület. Lakóinak száma 18.110. A város lakásállománya 7.543. A belterületi utak hossza 109 km. Közel 250 éve jelentős iskolaváros, jelenleg a 2004-ben alapított Tomori Pál Főiskola négy középfokú oktatási intézmény, négy általános iskola és egy speciális általános iskola, valamint egy alapfokú művészeti intézmény működik a városban. Kalocsa az ezer éves Kalocsa-Kecskeméti Érsekség székhelye.
Kalocsa nagyjából egyidős a magyar állammal, már a honfoglalás idején is lakott hely volt. A király 1002 körül kalocsai székhellyel alapította meg az ország második, déli térítő érsekségét, érsekévé a koronát hozó pápai legátust, a pécsváradi apátot, Asztrikot tette. Ebben az időben épült fel Kalocsa első székesegyháza, amelyet,ugyanezen a helyen további kettő építése követte 1220 körül és 1380 körül. A székesegyház mellett épült fel a kalocsai érsekek rezidenciája, a földsáncokkal körülvett kalocsai vár a 11. század elején. A tatárjárás után az elpusztult várat kőből építették újjá. A 11. század folyamán a déli irányba terjeszkedő országgal együtt terjeszkedett a kalocsai egyházmegye is, és a kalocsai érseki központ a megnövekedett egyházmegye északi perifériájára került.
Városunkban mindig nagy hangsúlyt fektettünk a szép, szemet gyönyörködtető közterületekre. A tavalyi évhez képest, még több virágágyás és zöldfelület ékesíti Kalocsa város utcáit. Üdítő virág színkavalkád, a főutcán sétány, szökőkutak, az Érsekkertben pedig megnyugtató park várja az ide látogatókat.
Képgaléria(katttintson a tetszőleges képre)
