Érsekcsanád község Bács-Kiskun megye délnyugati részén, az 51-es főút mentén fekszik, a Dunától 5 km-re. Budapesttől délre 151 km, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől délnyugatra 100 km távolságra található. A közműellátottság jó: az elektromos, víz, gáz, telefon, kábel-tv hálózat ki van építve. A szennyvízhálózat kiépítésére Baja, Sükösd és Vaskút településekkel közösen pályázati támogatással most készülnek az engedélyes tervek. A község déli részén, a főúthoz közel ipari területet alakított ki az önkormányzat. A község területe földrajzilag két részre oszlik: a nyugati rész a Duna egykori és mai ártere, a keleti rész a Duna-Tisza közi homokhátsághoz tartozik. Az egykori Duna-ártéren több öntözőcsatorna található. Közülük a legnagyobb a Dunavölgyi-főcsatorna, amely Dunaharasztinál folyik ki a Dunából és a bajai szivattyútelepnél megy vissza. A Duna-parton lévő csanádi szivattyútelepet 1898-ban építették, a Sárközi-I. főcsatorna vizét emeli át a Dunába.
Csanád korábbi települési helye a községtől nyugatra 5 km-re, a mai Duna-meder helyén, az "Ófalu" nevű területen volt. A folyószabályozások következtében az Ófalu legnagyobb részét elmosta a Duna. Itt a régészeti leletek alapján már a 11. században település volt. 1391-ben említi először egy oklevél Csanád falut, mely a kalocsai érsekség birtoka. A község életmódja hasonló volt a Duna túlsó oldalán fekvő sárközi falvakéhoz. A középkorban és egészen a 18. század végéig ún. ártéri gazdálkodást folytattak. A fokgazdálkodás alkalmazásával együtt éltek a vízzel. A sárközi hagyomány szerint "a sült halat ették a főttel".
A török időket átvészelte a lakosság, az adóösszeírásokban végig lakott helyként szerepel. A 16-17. század fordulóján a falu lakossága a református vallásra tért át. 1628-ban már volt lelkészük. A kalocsai érsek és Pest vármegye rendeletére a község 1806-ban kezdett átköltözni az Ófaluból a pesti út mellé, a mai helyére. A falu népe nagyon nehezen akarta otthagyni a régi helyét, ezért azt véglegesen csak 1815-ben szüntették meg. Az új helyen mérnök által tervezett, úgynevezett sakktábla alaprajzú település jött létre, nagy telkekkel és széles utcákkal. A 19. század közepén kezdődött lecsapolások következtében a községben megnőtt a szántóterületek nagysága. Ebben az időben indult el a katolikus lakosság nagyobb arányú bevándorlása. Az 1898-ban kiadott helységnév-törvény alapján 1900-ban a község nevét Csanádról Érsekcsanádra változtatták.
A községben az elmúlt években komoly virágosítás és játszótérépítés kezdődött, melyben magánszemélyek, civil szervezetek és az egyházak is részt vesznek. A falu egyik központi helye a Szabadidőpark, ahol strand, lovas, strandröplabda és labdarúgópályák is találhatóak, és amely a község rendezvényeinek a színtere. A Duna által körülölelt Veránka-szigeten található a megyei önkormányzat tulajdonában lévő üdülő, melyet pályázati forrásból idén kezdenek felújítani.
Képgaléria(katttintson a tetszőleges képre)
